Elektromos roller az új KRESZ-ben: mi jöhet 2026 őszén?

Elektromos roller az új KRESZ-ben

Az elektromos roller ma Magyarországon még mindig „jogi szürkezóna”, miközben a használata és a balesetek száma látványosan nő. Országosan legalább 100 000 rollerrel számoltak már 2024-ben (becslés), és ez azóta is emelkedhetett. Budapesten a megosztott rendszerek külön világa is nagy: a BKK-s tájékoztatón elhangzottak szerint már 2021-ben ~7000 megosztott roller (Lime/Bird/Tier) futott a városban. (A magántulajdonú rollerek darabszámáról nincs egységes, hivatalos „nyilvántartás”, ezért a budapesti összdarabszámot a legtöbb forrás csak becsülni tudja.)

Kapcsolódó videó: Elektromos roller az új KRESZ-ben. Mire érdemes figyelni?

Mit mondanak a most ismert tervezeti irányok?

A legkonkrétabb, szakmai bontást a nyilvánosságban keringő tervezeti logika adja: két kategóriába kerülhetnek a rollerek.

  • „Motoros roller”: a tervezet szerint 1000 W alatt35 kg alatt, és 25 km/h-nál lassabb (sík úton) eszközök.
    Ezekre várhatóan a kerékpárokhoz hasonló közlekedési logika jön (hol mehetsz, milyen lámpa kell), de fontos különbségként a „gépi hajtás” miatt a zéró tolerancia jellegű ittas vezetés is erősebben előtérbe kerülhet.
  • „Nagy teljesítményű motoros roller”: ami 1000 W felett / 35 kg felett / 25 km/h felett van, az a tervezet szerint már segédmotoros jellegű szabályok felé tolódhat: bukósisak, biztosítás, és várhatóan tilalom kerékpárúton/járdán.

A háttér érthető: a KSH-statisztikákban 2024-ben jelent meg külön az elektromos roller, és 367 balesetet regisztráltak, ebből 141 súlyos sérülés és 3 haláleset is volt a sajtóban idézett adatok szerint. A kórházi oldalon is látszik a nyomás: a Bethesda Gyermekkórház 2025 március–szeptember között 202 gyereket látott el e-rolleres sérüléssel.


3 európai példa, három eltérő „iskola”

1) Németország – szigorú technikai/jogi keret, 20 km/h, biztosítás
Németországban a „kis elektromos járművek” külön szabályrendszert kaptak: a gyakorlat lényege a 20 km/h plafon és a kötelező felelősségbiztosítás (matrica/rendszám jelleg).

2) Franciaország – 25 km/h plafon, 14 év minimum, járda tabu
Franciaországban hivatalos összefoglalók szerint a max. 25 km/h, a minimum életkor 14 év, és az eszköz nem vihet utast; a járdázás tiltása és a bírságolás erős hangsúlyt kap.

3) Hollandia – „csak az mehet, ami jóváhagyott” (RDW), rendszámos logika
Hollandiában a kulcs nem az, hogy „van-e roller”, hanem hogy az adott típus engedélyezett-e: az RDW-jóváhagyás és a rendszámos/nyilvántartásos szemlélet sokáig erősen szűrte a piacot, és a frissítés lényege is az, hogy csak engedélyezett e-rollerekkel lehet közlekedni.

(Plusz egy intő jel: Prága a megosztott e-rollereket 2026 januárjától tiltja a közterületi káosz és biztonsági panaszok miatt. )


Következtetés: merre mehet a magyar szabályozás szeptember 20-ra?

A most látszó irány (és az európai trendek) alapján valószínű a „kategorizálás + korlátozás + felelősség” csomag:

  1. Kétlépcsős besorolás (könnyű vs. nagy teljesítményű) és ehhez kötött szabályok.
  2. 25 km/h körüli plafon a „sima” rollereknél (EU-szerte ez a leggyakoribb).
  3. A nagyobb/gyorsabb gépeknél sisak + biztosítás + úttestre terelés (német jellegű felelősségi logika).
  4. A járdázás visszaszorítása (francia/európai minta), és keményebb szankciók.